Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Benyújtotta a kormány az adótörvény-javaslatot

Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek kedden a jövő évi adótörvény-javaslatot. A törvényhozás honlapjára kedden délután felkerült javaslat szerint bevezetik az ifjú házasok által igénybe vehető adókedvezményt, átalakul a cafetéria-juttatásokat terhelő közteher-rendszer, 2016-tól négy év alatt duplájára nő a kétgyermekes családok által igénybe vehető szja-kedvezmény. Módosul többek között a személyi jövedelemadóról, a helyi adókról, valamint az adózás rendjéről szóló törvény.

Változások a személyi jövedelemadóban

Nőnek a családi kedvezmények, mérséklődik viszont a cafetéria-rendszer kedvezménye, és változik az egész életre szóló életbiztosítások szabályozása is a személyi jövedelemadózás (szja) területén a kormány által kedden az Országgyűlésnek benyújtott jövő évi adótörvény-javaslat alapján.

A törvényhozás honlapján szereplő javaslat szerint 2016-tól négy év alatt a duplájára nő a két gyermekes családok családi kedvezménye. Az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény mértéke évről évre nő úgy, hogy a családoknál havonta ottmaradó adó gyermekenként a jelenlegi 10 ezer forintról 2018-ra 20 ezer forintra (évente 2500 forinttal) nő.

A házasságkötési kedv növelése érdekében "első házasok kedvezménye” néven új adóalap-csökkentő kedvezmény bevezetését kezdeményezi a javaslat. Eszerint 2015-től minden olyan ifjú pár, amelynek legalább egyik tagja első házasságát köti, 24 hónapon keresztül, de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultság megnyíltáig együttesen havi 5000 forint adócsökkenést eredményező mértékben csökkentheti az adóalapját.

A kedvezmény a családi kedvezményhez hasonlóan a megfelelő nyilatkozat megtétele esetén már az előleg levonásánál figyelembe vehető, a házastársak közösen is érvényesíthetik, vagy az adóév elteltével az adóbevallásban megoszthatják egymás között.

A javaslat a munkabéren kívül adható juttatásokat (cafetéria) terhelő közteher-rendszer jelentős átalakítását kezdeményezi: az adható juttatások köre nem változik, de megnő az azok után a kifizető által fizetendő közteher. Az adóterhelés azonos lesz az egyes meghatározott juttatásokat terhelő közteherrel, azaz a juttatások értékének 1,19-szerese után 16 százalék szja-t és 27 százalék eho-t kell fizetnie a munkáltatónak.

Annak érdekében, hogy a munkáltató által valamennyi dolgozójának vagy valamennyi dolgozó által megismerhető szabályzatban rögzített módon adható juttatások ne jelentsenek konkurenciát a béren kívüli juttatásoknak, indokolt e juttatások közteher alapját megemelni. A javaslat szerint a közteher alapja ilyen esetekben a juttatás értékének 1,53-szorosa. Ennek következtében a béren kívüli juttatások után 51,17 százalék közterhet kell fizetni, a munkáltató által szabályozott módon béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások esetében pedig 65,79 százalékot.

A javaslat indoklása szerint ugyancsak ezt a köztehermértéket indokolt alkalmazni a béren kívüli juttatás értékhatára és a 450 ezer forintos éves keretösszeg túllépése esetén is az említett értékhatárok betartatása érdekében.

Módosulnak a javaslat szerint a biztosítások adózási szabályai is, ezek érintik a teljes életre szóló életbiztosításokat (WL, amelyek Magyarországon jellemzően felhalmozás típusú biztosítások). E biztosítások 2017 után azonos adójogi kezelés alá esnek az egyéb megtakarítási jellegű biztosításokkal. Ez azt jelenti, hogy a WL rendszeres díjának adómentessége 2017 után megszűnik, a korábban adómentes díjfizetéssel rendelkező szerződések szolgáltatási ágon egyéb jövedelemként adóznak továbbra is, míg a 2018-tól ilyen biztosításokból származó jövedelem - az általános szabályoknak megfelelően - kamatjövedelemként adózik.

Kiterjesztik a különadót a befektetési alapokra

Kiterjeszti a különadót a befektetési alapokra az adótörvény-javaslat, amely lehetővé teszi azt, hogy a 2014. január 1-jén ukrajnai leányvállalattal rendelkező, bankadó fizetésére kötelezett hitelintézet az ukrán cégében elszámolt értékvesztést levonja a bankadóból.

A befektetési alapok különadójának alanyai azon kollektív befektetési formák, amelyek Magyarországon letelepedett forgalmazót bíznak meg befektetési jegyeik forgalmazásával. Az adót a forgalmazónak havonta kell megállapítania, bevallania és befizetnie. Az adó alapját a forgalmazót megillető, a befektetési alapot terhelő forgalmazói díj képezi, mértéke 25 százalék.

A javaslat szerint a hitelintézet 2015. évi különadóját csökkenti az ukrajnai illetőségű kapcsolt vállalkozásában 2014. január 1-jén fennálló, a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetésre, a részesedéshez kapcsolódóan kimutatott üzleti vagy cégértékre az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések közvetlen következtében elszámolt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés összege, legfeljebb összesen 5 milliárd forint.

A kedvezmény igénybevételéhez az érintett hitelintézetnek bizonyítania kell, hogy az értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés és az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések között közvetlen, ok-okozati kapcsolat van.

Amennyiben az értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés visszaírásra kerül a 2014. évet követő év éves beszámolójában, akkor a visszaírt összeg, a hitelintézet tárgyévet követő évi különadóját növeli. A javaslat szerint az adózó az értékvesztésről, terven felüli értékcsökkenésről és azok visszaírásáról külön nyilvántartást köteles vezetni.

Változások a helyi adókban

Bővül a települési önkormányzatok adóztatási mozgástere, a helyi adók mellett úgynevezett települési adókat vezethetnek be, ezen túlmenően a módosítások az adóelkerülés megakadályozását, a jogalkalmazás egyszerűsítését és a jogértelmezés segítését célozzák a kormány adótörvény-javaslata szerint.

A települési adó lehet bármilyen adó, ha annak működtetését törvény nem tiltja, ám nem terhelhet olyan adótárgyat, amelyre törvényben meghatározott – akár központi, akár helyi – közteher vonatkozik. A települési adóval kapcsolatos eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni, az ott nem szabályozott, a települési adót érintő eljárási kérdésekben (például a bevallás határnapja, az adófizetés esedékessége) pedig az önkormányzat rendeletet alkothat.

A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a gyommentesítés, kaszálás nem minősül mezőgazdasági művelésnek. Jelenleg mentes a telekadó alól a belterületi, 1 hektár alatti, művelés alól kivett terület, ha azt ténylegesen, igazoltan művelik. Az ágazati jogszabályok alapján, azonban a terület gyommentesítése is mezőgazdasági művelésnek minősül, így a spekulációs céllal megszerzett (sokszor építésre alkalmas) telkek esetén az adót ki lehet játszani azáltal, ha a tulajdonos vagy bárki más a földterületen a gyommentesítést elvégzi. Ezt a kiskaput megszünteti a javaslat.

További változás, hogy a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó árbevétel- és elábé (eladott áruk beszerzési értéke) értékeket csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó – napi időarányosítással megállapított – összegben kell majd figyelembe venni, míg most korlátozás nélkül.

A javaslat mentesíti a helyi iparűzési adó alól azokat a szövetkezeteket, amelyeknek a nettó árbevétele legalább 95 százalékban a tagjai részére történő értékesítésből vagy tagjai termékeinek értékesítéséből származik.

A mentesítés uniós jogi szempontból mezőgazdasági célú csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, így az azt igénybe vevő köteles annak értékét más támogatásokkal összeszámítani.

A javaslat azzal indokolja a módosítást, hogy e szövetkezetek tagjaik termékeit saját nevükben, nyereségszerzési cél nélkül értékesítik, a tagok számára vásárolt termékeket pedig beszerzési áron adják tovább. Így magas nettó árbevételre tesznek szert, s bár árrésük nincs, iparűzési adóalap keletkezik, ami végső soron a szövetkezeti tagokat, mezőgazdasági termelőket terheli.

Módosul az adózás rendjéről szóló törvény

Az adótörvény-tervezet szerint jövőre elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszert (ekaer) vezetnek be az áfacsalások visszaszorítására, a rendszer célja az áruk valós útjának nyomon követése, hogy Magyarországon ne hozhassanak forgalomba olyan árut, amelyet előzetesen nem jelentettek be az adóhatósághoz.

A közúti fuvarozással járó tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettség nem teljesítése esetén a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó és vámhatóság a be nem jelentett áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. Az ekaer rendszerbe történő bejelentési kötelezettség nem teljesítése esetén - az igazolatlan eredetűnek minősülő – fuvarozott terméket a bírság összegének mértékéig le lehet foglalni, zár alá lehet venni és elszállítani.

A módosítás felhatalmazza az adópolitikáért felelős minisztert arra, hogy rendeletben állapítsa meg az adótanácsadók, adószakértők, okleveles adószakértők továbbképzésében részt vevő szervezetek pályázatának elbírálásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét.

A javaslat a feltételes adómegállapításra vonatkozó szabályok között érvényességi időtartamot vezet be és rendelkezik a feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel kapcsolatos eljárási határidők módosításáról, továbbá arról, hogy a személyes konzultáció díja 100 ezer forintról 500 ezer forintra emelkedik.

Tartalmazza a javaslat azt is, hogy az adóhatóság ugyanazt a vizsgálattal érintett és már minősített jogviszonyt nem minősítheti eltérően. Azonban, amennyiben a korábban lefolytatott eljárás nem tartalmazott az adott jogviszonyra vonatkozóan minősítést, megállapítást, akkor nincs olyan minősítés, amely az adóhatóságot későbbi eljárásában kötelezné.

Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a javaslat tartalmazza, hogy az egyébként tételes áfa adatszolgáltatásra kötelezett adózó a jövőben az adott számla adótartalmának összegétől függetlenül adatot szolgáltathat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV).

Az elkülönített bűnügyi letéti számlára költségvetési csalás, adócsalás megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont magánszemély által – a büntetőeljárás megszüntetése, illetve a büntetés korlátlan enyhítése érdekében – saját vagyonából teljesített befizetést a javaslat szerint a magánszemély adózó bármely egyéb nyilvántartott köztartozására célszerű elszámolni azokban az esetekben, amikor a pénzt a büntetőeljárás megszüntetetése, felmentő ítélet, vagy "enyhébb" ítélet miatt vissza kellene téríteni az adózónak, továbbá, amikor a bűncselekmény elkövetésével érintett adózónál – önkéntes teljesítés, vagy eredményes adóhatósági végrehajtás útján – az átvezetés időpontjában már nem áll fenn adótartozás.

A NAV lehetőséget kapna arra, hogy megkeresésre adatot kapjon az internetes vásárlások forgalmi adatairól a telekommunikációs cégektől (például: Telenor, Vodafone, T-mobile), ami az elektronikus szolgáltatások figyelését és feltérképezését segítené az adófizetési kötelezettség elősegítése érdekében.

Egy másik javasolt módosítás szerint a nemzetközi szerződéssel érintett ügyletek, illetve jogviszonyok esetében az adózó köteles bizonyítani, hogy az ügylet, illetve jogviszony államok közötti eltérő jogi minősítése nem eredményezi az adóztatás kettős elmaradását.

Tartalmazza a módosítás azt is, hogy azon adózóknak, akik 2015. január 1-jén legalább egy élelmiszer-értékesítést végző, kezelőszemélyzet nélküli automatát üzemeltetnek, 2015. március 31-ig eleget kell tenniük az állami adóhatósághoz történő bejelentési kötelezettségüknek.

A kockázatos számlázási láncolatok hatékonyabb felderítése, és ezáltal a feketegazdaság visszaszorítása érdekében a tételes számla adatszolgáltatással kapcsolatos összeghatárt 2 millió forintról 1 millió forintra szállítaná le a javaslat. A módosítás az eddigi negyedéves bevallási gyakoriság helyett havi áfabevallási kötelezettséget ír elő az újonnan alakult vállalkozások számára, továbbá az 50 millió forint árbevételi szint felett megszűnik az éves áfabevallás lehetősége, helyette gyakoribb, negyedéves bevallást kell adni, aminek célja az adócsalások visszaszorítása. A javaslat módosítaná a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényt is, hogy pontosítsa a pénzügyőrök számára biztosított intézkedésekre irányadó szabályozást, az eljárási jogosultságok és a tényleges intézkedési jogosultságok elválasztását. Emellett megteremti az intézkedésekkel szembeni panaszjogot, és kiegészíti a kényszerítő eszközökre vonatkozó szabályozást, valamint összhangba hozza a jogszabályt az új Ptk-val.

Változások az otthoni pálinkafőzésben

Az Országgyűlésnek kedden benyújtott jövő évi adótörvény-tervezet szerint a jelenlegi 200-ról 50 literre csökkenne a magánfőzés keretében előállítható párlat mennyisége, ezenkívül a magánfőzéshez kapcsolódó kedvezmények csak a gyümölcstermesztő magánszemélyekre vonatkoznának.

A törvényjavaslat több ponton is módosítaná a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényt. Az általános indoklás szerint a jövedéki adózás területén az európai uniós szabályokkal kapcsolatos harmonizáció céljából módosul a bérfőzés és magánfőzés szabályozása, és megszűnik a tömény szeszes italokra alkalmazott differenciált jövedéki adómérték.

A bérfőzés jövedéki adómértéke az alkoholtermékek normál adómértékének 50 százalékára változna az eddigi adómentességről, vagyis egy liter 50 százalékos alkoholtartalmú párlat esetében 1670 forint jövedéki adót kellene fizetni. A magánfőzés esetében az előállított párlat után a magánfőzőnek jövő évtől évi 1000 forint átalányadót kellene fizetnie.

A magánfőzésre beszedett adóbevételek a magánfőző lakhelye szerinti önkormányzatot illetnék meg.

A javaslat 22 millió forintról 150 millió forintra emelné meg az alkoholtermék, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermék esetén a jövedéki biztosíték összegét, továbbá 120 millió forintról 600 millió forintra az ásványolajtermékek után nyújtandó biztosíték összegét. A módosítást az elmúlt időszakban tapasztalt visszaélések indokolják - olvasható a részletes indoklásban.

A kizárólag kenőolajat és üzemanyag-adalékot forgalmazó gazdálkodóknak ugyanakkor az általános 120 millió forintos jövedéki biztosíték helyett csak 6 millió forint biztosítékot kellene nyújtaniuk - olvasható a javaslatban.

A törvényjavaslatból kiderül az is, hogy a tömény szeszek differenciált adómértéke miatt indított kötelezettségszegési eljárás lezárása érdekében 2015. január 1-jétől egy új termékkörrel, az alkoholos italokkal egészülne ki a népegészségügyi termékadóról szóló törvény, kikerülnek ugyanakkor az adóköteles cukrozott termékek köréből azok a termékek, amelyek méztartalma legalább 20 százalék, cukortartalma ugyanakkor nem haladja meg a 40 százalékot.

Az indoklás szerint az európai uniós adóminimumok teljesítése érdekében, a forint/euró árfolyam változása miatt emelkedik a fűtőolaj és a targoncagáz adója, a kereskedelmi gázolaj felhasználásához kapcsolódó adókedvezmények pedig csökkennek.