Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Védekezési kényszer az adóperekben

2017.09.22.


Az adóügyi eljárások jelenlegi rendszerében az adózónak számos lehetősége nyílik, hogy védekezését előterjessze. Az adóhatóság jegyzőkönyvével szemben előadott észrevételében, a határozattal szembeni fellebbezésben, majd végső soron a jogerős határozattal szembeni bírósági keresetben az adózó többé-kevésbé korlátozás nélkül adhatja elő a hatóságtól eltérő álláspontját, annak bizonyítékaival együtt. Gyakori éppen ezért, hogy az adóeljárási szakaszban (a másodfokú határozat meghozataláig) az adózó adótanácsadók véleményére támaszkodik, míg a peres eljárásra már adóperes ügyvédet von be.

A védekezés keretei azonban a z új jogszabály tervezetek szerint januártól jelentősen leszűkülnének. Az NGM honlapján a közelmúltban közzétett tervezetek szerint a jövőben az adózó sem a fellebbezésben, sem a bírósági eljárásban nem hivatkozhatna új tényekre, ott új bizonyítékot nem adhatna elő. Gyakorlatilag az eddig nem túl komolyan vett észrevétel lenne ezért az utolsó lehetőség arra, hogy a NAV álláspontjával szemben az adózó érdemben mást állítson, vagy további bizonyítékokat adjon át. Bár a további bizonyítékadás tilalma a terv szerint csak akkor állna fenn, ha a NAV a bizonyíték átadására felhívta a céget, ezt azonban a NAV könnyen meg tudja ugrani azzal a felszólítással, hogy az adózó az "ügyre vonatkozó összes bizonyítékát" adja át.

A probléma abban rejli, hogy az adózó először a jegyzőkönyvből tudja meg azt, hogy mit kifogásol a NAV, hiszen ezt az adóhatóság csak ritkán fedi fel előre. Aki tehát ekkor kap észbe, annak a javaslat szerint csupán 30 napja lenne arra, hogy olyan tanácsadót vonjon be az ügybe, aki az ügyet teljesen megismerve, a NAV állításával szembeni valamennyi bizonyítékot és érvet felhozva tud érdemben a NAV jegyzőkönyvére reagálni. Márpedig 30 nap erre nagyon rövid idő.

Ha a jogszabályok az eddig közzétett tervek szerint kerülnek elfogadásra, akkor rendkívül fontossá válik majd, hogy az adózó már az ellenőrzés során felkészült legyen és felismerje, mit miért kér a NAV és azokra alapozva várhatóan milyen megállapításokat tesz majd. Másrészt már az ellenőrzés során indokolt lesz olyan szakértő bevonása, akire az adózó az egész ügyet (ide értve a bírósági eljárás során való képviseletet is) rá tudja majd bízni. A bizonyítékok későbbi korlátolt előterjesztésének lehetősége miatt ugyanis nem lesz célszerű új képviselőre támaszkodni az eljárás egy későbbi szakaszában.