Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Bürokrácia csökkentése

A bürokrácia csökkentését célozza a Kormány

A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról címmel törvényjavaslatot nyújtott be a Kormány. Részletekről és a várható jelentősebb változásokról itt olvashat:

***

A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról című törvényjavaslat miniszteri indokolása szerint a javaslat célja „az állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, az eljárások egyszerűsítése és gyorsítása: a közigazgatási bürokráciacsökkentés jogszabályi kereteinek megteremtése.” A javaslat az alábbi négy nagyobb területre osztja fel a módosítások körét:

  1. az általános eljárási szabályok egyszerűsítése,
  2. az engedélyhez kötött tevékenységek körének csökkentése,
  3. az ügyintézési határidők csökkentése,
  4. egyes hatósági ügyeket érintő jogszabály-módosítási javaslatok.

i) Az általános eljárási szabályok egyszerűsítése körében a javaslat nem módosítja átfogóan a Ket. szabályrendszerét, csupán kisebb terjedelmű, a bürokráciacsökkentéshez elengedhetetlen, egyes eljárási cselekményeket érintő módosításokat irányoz elő.

Ennek körében jelentős változás lehet, hogy a jogsegély során kizárólag elektronikus úton történhet a kommunikáció az eljáró hatóságok között.

A törvényjavaslat az eljárás felfüggesztési lehetőségeit csökkenti, így támogatva azt, hogy a hatóságok vállalják fel a döntés felelősségét. Ezzel egyidejűleg bevezetné a függő hatályú döntés fogalmát, amely a hatóság jogszerű hallgatására épülő új jogintézmény és az eljárás megindításáról szóló értesítés helyét veheti át. A függő hatályú döntés meghozatala esetén az egyéb jogkövetkezmények mellett az ügyfél által megfizetett illeték visszatérítésének lehet majd helye.

Mentesítené a javaslat az eljárási illetékfizetési kötelezettség alól azon elsőfokú közigazgatási hatósági eljárások kérelmezőit, amelyeket az ügyfélnek kizárólag a hatóság korábban tett, jogszabálysértő, hibás vagy elmulasztott bejegyzése miatt kell kezdeményeznie.

Mindemellett az átutalással történő illetékfizetés feltételeiről is rendelkezik a javaslat.

A sommás eljárás bevezetését célozza a Ket. 29. § módosítására tett javaslat, ami főszabállyá tenné a kérelemre induló eljárásokban a 8 napon belüli döntéshozatalt.

A másodfokú hatóságnak a javaslat szerint nem lenne lehetősége a tényállás tisztázatlansága miatt új eljárás lefolytatására utasítsa az első fokú hatóságot. Az eljárás tulajdonképpeni megduplázása helyett maga a másodfokú hatóság saját eljárásában folytathatná le a szükséges bizonyítási eljárást.

ii) Az engedélyhez kötött tevékenységek körének csökkentése tárgyában javasolt módosítások arra irányulnak, hogy az adott tevékenység engedélyezése helyett a tevékenység bejelentése is elegendő lesz valamint az egyes csatolandó mellékletek számának ésszerű csökkentése az adminisztrációs terhek csökkenését eredményezik majd. A teljesség igénye nélkül a csupán bejelentési kötelezettség alábbi tevékenységekre terjedne ki: a felnőttképzési szakértői tevékenység, a közúti biztonsági auditor képzésére irányuló tevékenység, továbbá a műszaki vizsgabiztosi tevékenység, az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység, a közvetítői tevékenység és a belső ellenőri tevékenység. A közérdek magas szintje és az európai uniós szabályozási kötöttség, valamint az ellenérdekű ügyfelek részvételével zajló eljárásokban az Alaptörvényben biztosított ügyféli jogok védelme érvényesíthetősége érdekében azonban további engedélyezési eljárások maradnak hatályban.

iii) Az ügyintézési határidők csökkentése körében tett javaslatok indoka az, hogy a Ket.-ben biztosított eltérés lehetőségének megfelelően az ágazati jogszabályok az általános 21 napos ügyintézési határidőnél hosszabb határidőt határoznak meg, amelyek rövidítése a bürokráciacsökkentés megvalósításának egyik módja. Megszűnhet az ügyintézési határidő meghosszabbításának lehetősége is, amely a miniszteri indokolásban foglalt álláspont szerint jelenleg nem a jogalkotó céljának megfelelő szerepet tölti be. A rövidülő határidők közül néhány fontosabbat az alábbiakban emelünk ki.

A munkabalesetekhez, a foglalkozási megbetegedésekhez kapcsolódó hatósági eljárások ügyintézési határideje 2 hónapról 45 napra csökkenhet. A munkaügyi ellenőrzés esetén hatóságnak az eddigi 2 hónap helyett 45 nap áll rendelkezésére a döntés meghozatalára.

Az igazságügyi szakértői tevékenység esetében 30 napos rövidített eljárási határidőt irányoz elő a módosítás.

Az építésügyi engedélyezési eljárásokban a szakhatósági állásfoglalás kiadására a jelenlegi 30 nap 21 napra történő csökkentését tartja indokoltnak az előterjesztő.

A harmincnál több önálló ingatlant vagy harmincnál több érdekeltet érintő beadványoknál indokolatlanul hosszú az ügyintézési határidő, amely helyett a Ket-ben meghatározott általános ügyintézési határidő lenne az irányadó.

iv) Az egyes hatósági ügyeket érintő jogszabály-módosítási javaslatok területei és száma széles skálán mozog. Néhány mindennapjainkat érintő változást hozhatnak az alábbi szabályok elfogadásuk esetén.

A közúti forgalomban végzett ellenőrzés során az egyszerűsített, határozathozatal nélkül történő bírságkiszabás a meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött belföldi vagy nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásra (például árufuvarozásra és személyszállításra, illetve saját számlás áru- és személyszállításra) vonatkozó szabályok megsértése esetén is lehetővé válik. A javaslat létrehozza a közúti közlekedési szakemberek névjegyzékét is. A közlekedési szakigazgatási szabályok körében változás lehet, hogy az ügyfelek számára szélesedik az elektronikusan intézhető ügyek köre és a járművizsgáztatási nyilvántartó rendszerből elektronikus formában lekérhető lehet majd egy adott jármű műszaki állapota is.

A végrehajtási eljárásban a végrehajtó az adós személyének azonosítására szolgáló, valamint az adós lakóhelyére, munkahelyére, jövedelmére és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira vonatkozó adatok beszerzése céljából a javaslat elfogadását követően elektronikus úton is megkeresheti az adatokat elektronikus úton nyilvántartó hatóságokat, szervezeteket.

Lehetőség lesz fogyasztóvédelmi referens alkalmazására a kis- és középvállalkozások is esetén is. A módosítás egy megdönthető törvényi vélelmet állít fel, amely értelmében az ellenőrzés során az ügyfél részéről a helyszínen eljáró személyt, akivel a hatóság a döntését a helyszínen közli, az ügyfél képviseletére jogosultnak kell tekinteni, amennyiben erre irányuló nyilatkozatot tesz, illetve egyéb, ezt igazoló iratot csatol.

Cégjogi változás, hogy a szövetkezet, európai szövetkezet esetében a jegyzett tőke változását nem kell bejelenteni, figyelemmel a változó tőke elvére épülő jogalanyi jellegére.

A jogalkotási folyamat a részletesvita-szakasz megnyitására vár. Az egyes módosítások 2015.12.31. napján illetve 2016.01.01. napján léphetnek hatályba.