Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
Dr. Guba Zoltán - A Kbt. 2009. évi módosításai
 
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) rendelkezései jelentősen módosultak 2009. április 1. napjától. A módosítás célja az volt, hogy a gyakorlati tapasztalatokat beépítve egyszerűbbé, kevésbé bürokratikussá és átláthatóbbá tegye a közbeszerzési eljárásokat, növelje a nyilvánosságot, csökkentse a korrupciót. Az már az eltelt rövid idő alatt is látszik, hogy a módosítások nem minden esetben fogják beváltani e reményeket. Az alábbiakban sorra vesszük a főbb módosításokat.
 
A közbeszerzési eljárások résztvevőire vonatkozó szabályok pontosítása:
 
Erőforrást nyújtó szervezet
 
A módosított Kbt. alapján az erőforrást nyújtó szervezet fogalmának meghatározása változik. Az erőforrást nyújtó szervezet az a szervezet vagy személy, amely nem minősül alvállalkozónak, és az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben erőforrást biztosít. Az új rendelkezések azon kizáró okokat, amelyek korábban az erőforrást nyújtó szervezetek esetében az ajánlatkérők által választhatóak voltak, kötelezően kiterjesztik – az ajánlattevő és az alvállalkozó mellett – az erőforrást nyújtó szervezetre is. A módosítások pontosan, az egyes beszerzési tárgyak vonatkozásában tételesen meghatározzák azt, hogy milyen alkalmassági kritériumot lehet erőforrást nyújtó szervezetre támaszkodva igazolni, egyben a korábbiaktól eltérően azt is rögzítik, hogy melyek azok a kritériumok, amelyek vonatkozásában ilyenre nincs lehetőség.
 
Alvállalkozó
 
Az új rendelkezések az alvállalkozó fogalmának meghatározását is módosítják. A módosított Kbt. alapján alvállalkozó az a szervezet vagy személy, amely a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt.
 
Egyelőre nyitott kérdés, hogy miként kell értelmezni a szerződés teljesítésében való közvetlen részvételt. Jelentősen korlátozta az alvállalkozók bevonásának mértékét az az új szabály, mely előírta, hogy az ajánlattevő vagy a közös ajánlattevők a közbeszerzés értékének legalább ötven százalékát saját maguk kötelesek teljesíteni. Ennek tükrében az alvállalkozók szerződés teljesítésében való részvételének mértéke legfeljebb csak a közbeszerzés értékének ötven százalékára korlátozódhatott. A rendelkezés jogpolitikai célja a rendszerint valós termelő vagy szolgáltató tevékenységet folytató kis- és középvállalkozások támogatása volt.
 
Azonban már az elmúlt néhány hónap alatt is jelentkeztek azon jelentős gyakorlati problémák, melyeket a szakma már a jogszabály-előkészítés során jelzett. A tapasztalatok alapján, engedve az ellenállásnak, a jogalkotó 2009. október 01. napi hatállyal ezen rendelkezést hatályon kívül helyezte, tehát az a továbbiakban nem irányadó.
 
További korlátozást jelent a többes pozíció tilalmának kiterjesztése az alvállalkozókra, azaz ugyanazon közbeszerzési eljárásban (illetve részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében) az adott személy vagy szervezet nem vehet részt egynél több ajánlattevő mellett a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóként illetve erőforrást nyújtó szervezeteként.
 
Projekttársaság
 
Fontos új szabály, hogy már nemcsak közös ajánlattevők, hanem egy nyertes ajánlattevő is létrehozhat projekttársaságot a közbeszerzési szerződés teljesítésére. Ezen új szabály a projektfinanszírozást és a projekt alapú megközelítést támogatja, régóta szükséges volt ennek tisztázása. A projekt alapú megközelítés ellen hat azonban az a körülmény, hogy bár a projekttársaság átvállalja a jogokat és a kötelezettségeket, de a törvény erejénél fogva a nyertes ajánlattevő(k) továbbra is felelnek a szerződés teljesítéséért (egyetemleges felelősség). Az új rendelkezés alapján tehát az ajánlattevő(k) és a projekttársaság teljes elválasztása nem valósul meg.
 
Egyszerűsítés az eljárásrendek tekintetében
 
Eljárásrendek
 
Az új szabályok a nemzeti eljárásrendet (a Kbt. korábbi VI. és VII. fejezetei) és az egyszerű eljárásrendet (a Kbt. korábbi negyedik rész) összevonták, és helyettük az új, egyszerű közbeszerzési eljárást vezettek be; valamint az egyszerűsített eljárást megszüntették. A hatályos Kbt. így két eljárásrendet különböztet meg: a közösségi értékhatárt elérő közbeszerzésekre vonatkozóan a közösségi eljárásrendet, valamint a nemzeti értékhatárt elérő értékű közbeszerzésekre az új, egyszerű eljárásrendet.
 
Új egyszerű eljárásrend
 
Az új egyszerű eljárás szerint főszabályként akkor kell eljárni, ha a közbeszerzés értéke eléri, vagy meghaladja a módosított nemzeti értékhatárokat és nem a közösségi eljárásrend szerint kell eljárni. A közösségi értékhatár felét elérő vagy meghaladó építési beruházás és építési koncesszió esetében azonban a közösségi eljárásrend szabályai alkalmazandóak az új egyszerű eljárásrend helyett.
 
Az új egyszerű eljárás vonatkozásában megállapítható, hogy az gyakorlatilag a korábbi nemzeti eljárás főbb előírásai mentén történő eljárást ír elő immár a korábbi egyszerű eljárási értékhatároktól, tehát gyakorlati szemmel a korábbi egyszerű eljárásokhoz képest lényegesen bürokratikusabb lett, míg a korábbi nemzeti eljáráshoz képest csak egy-egy ponton lett könnyítve. Ehhez társult még azon jogalkotási hiba is, amelynek eredményeként egyszerű eljárásban a kizáró okok nyertes ajánlattevő általi utólagos igazolására ugyanazon szabályok az irányadóak, mint a közösségi eljárásrendben, holott a jogalkotó szándéka szerint ezen rendelkezéseket kizárólag a közösségi eljárásrendben kívánta alkalmazni.
 
A kis- és közepes vállalkozások részvételének elősegítése érdekében került bevezetésre az a szabály, mely szerint az ajánlatkérő az új, egyszerű eljárásban az éves nettó 1 milliárd forint árbevételt el nem érő vállalkozásokat előnyben részesítheti azzal, hogy az eljárásban való részvételi jogot számukra tartja fenn. Ezen előírás alkalmazása az ajánlatkérő döntésétől függ. A szerző véleménye szerint ezen rendelkezés nem felel meg az irányadó közösségi irányelveknek, az Európai Uniós támogatásból megvalósuló beszerzés esetén semmiképpen nem javasolt ezen rendelkezések alkalmazása.
 
Az értékhatárok módosulása
 
A módosított Kbt. a két eljárásrend, azaz a közösségi és az új egyszerű eljárásrendek szerint határozza meg az új értékhatárokat.
 
Közösségi értékhatárok
 
A korábbi gyakorlatnak megfelelően, a közösségi értékhatárok forintban kifejezett értéke tekintetében, továbbra is a Közbeszerzések Tanácsa Elnökének tájékoztatóját szükséges figyelembe venni.
 
Nemzeti értékhatárok
 
A módosított Kbt. az új nemzeti értékhatárokat az új egyszerű eljáráshoz kapcsolja, különbséget téve klasszikus ajánlatkérők és közszolgáltatók között. A Kbt. alapján az új nemzeti értékhatárokat a 2009. évre és azt követően az éves költségvetési törvény állapítja meg.
 
Az új nemzeti értékhatárok a következőképpen alakulnak 2009. április 1. napjától:
 
A Kbt. módosított VI. fejezete vonatkozásában:
árubeszerzés estében: 8 millió forint;
építési beruházás esetében: 15 millió forint;
építési koncesszió estében: 100 millió forint;
szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió forint;
szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint.
 
A Kbt. módosított VII. fejezete vonatkozásában:
árubeszerzés esetében: 50 millió forint;
építési beruházás esetében: 100 millió forint;
szolgáltatás megrendelése esetében: 50 millió forint.
 
Az átláthatóság és nyilvánosság fokozása
 
Közbeszerzési eljárások nyilvánosságának fokozása
 
A nyilvánosság fokozása érdekében bevezetett új, a közzétételi kötelezettséget érintő rendelkezések jelentős többletterhet rónak az ajánlatkérőkre, jelenlegi tapasztalatok szerint indokolatlanul. Az új rendelkezések ugyanis előírják, hogy az ajánlatkérő köteles a saját honlapján, illetve - ha nem rendelkezik honlappal - a Közbeszerzések Tanácsa honlapján közzétenni többek között a közbeszerzési hirdetményeket, a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket, a szerződés módosításáról, valamint a szerződés teljesítésének megtörténtéről szóló tájékoztatást.
 
Az új szabályok előírják, hogy az ajánlatkérőnek közzé kell tennie a közbeszerzési szerződés megkötését követően öt éven belül megkötött, a közbeszerzési értékhatárokat el nem érő értékű szerződéseket és az ún. in-house, vagyis az ajánlatkérő és a százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet között létrejött megállapodásokat is.
 
Összességében ezen előírások az ajánlatkérőkre a korábbi előírásokat többszörösen meghaladó adminisztratív terhet ró, míg gyakorlati hasznuk feltehetően nem lesz, hiszen nem lesz olyan központi adatbázis, amelyen keresztül ezen adatok, információk kereshetőek lennének.
 
Kartellek elleni hatékonyabb fellépés
 
A kartellek elleni hatékonyabb fellépést teszi lehetővé a Kbt. azon új szabálya, amely szerint az ajánlatkérő köteles a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) fordulni, amennyiben az általa lefolytatott eljárás során a kartellekre vonatkozó magyar és közösségi versenyjogi rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli, vagy azt alapos okkal feltételezi. Ezen új szabály tükrében az ajánlatkérő kötelessége a GVH-hoz fordulni, ha kartellezést észlel vagy azt alapos okkal feltételezi.
 
Fontos, hogy az ajánlatkérőnek nincs lehetősége a közbeszerzési eljárás felfüggesztésére abban az esetben, ha az ajánlatkérő a GVH-nál kartellre vonatkozó bejelentést tett. Az ajánlatkérőnek a GVH-nál tett ilyen bejelentése esetén a közbeszerzési eljárás változatlanul lefolytatásra kerül. A GVH a bejelentés (panasz) alapján – ha a gyanút beigazolódni látja – hivatalból indíthatja meg a versenyfelügyeleti eljárást.
 
Összességében ezen módosítások újra nehéz helyezte hozták a jogalkalmazókat, a rendelkezések 2009. áprilisi hatálybalépése óta is már 4 alkalommal kerültek bizonyos szabályok pontosításra, amely megnehezíti az eljárások résztvevőinek dolgát és jogbizonytalanságot eredményez. A módosítások azon előírásai, amelyek a korábbi gyakorlatot kívánták átvezetni a jogszabályon, sajnálatos módon eltörpültek azon új előírások mögött, amelyek vonatkozásában várhatóan csak évek múlva alakulhat ki egységes gyakorlat; feltéve, hogy addig nem módosítják újra és újra a törvény előírásait.
 
 

-----------------------------------------------------------------------------------------------------

Minden jog fenntartva: Dr. Guba Zoltán

A szerző hozzájárul a szövegből részletek közléséhez, a forrás helyes megjelölése mellett.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------