Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Dr. Guba Zoltán, a Ket. 2009. évi változásai, gyakorlati szemmel.

 (A leírat a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal konferenciáján elhangzott előadás kivonata)

Bevezetés:

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 2009. október 1. napjától igen jelentős változáson megy át, a most hatályban lévő törvény nagyságrendileg 80%-a módosul. Az alábbiakban az első fokú hatóság munkáját leggyakrabban érintő kérdések vonatkozásában vesszük sorra a módosításokat, illetve kiemeljük azon kérdéseket, amelyek gyakran nehézséget okoznak a hatóságok munkájában.
Ügyintézési határidő:
Az új szabályok szerint a határozatot, illetve az eljárást megszüntető végzést huszonkét munkanapon belül kell meghozni és ezen határidőn belül intézkedni is kell a döntés közléséről.
A határidő elteltét minden esetben számolni kell, mivel az új szabályok nem adnak lehetőséget „visszadátumozásra”, mivel nem a határozathozatal napja számít, hanem a határozat postára adása.
A határozat indoklásában fel kell tüntetni az ügyintézési határidő leteltének a napját is, így az ügyfelek ellenőrizhetik, hogy a hatóság betartotta-e a határidőt.
Az eljáró hatóság vezetője az ügyintézési határidőt annak letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb huszonkét, a soron kívüli döntés eseteiben legfeljebb tíz munkanappal meghosszabbíthatja. A döntésben a meghosszabbítást azonban érdemben indokolni kell, a korábban alkalmazott általános indokolás nem lesz elegendő.
Az ügyintézési határidőbe nem számít bele:
·         a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
·         a jogsegélyeljárás időtartama,
·         a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
·         a szakhatóság eljárásának időtartama,
·         az eljárás felfüggesztésének időtartama,
·         bizonyítékok ismertetése ügyféllel,
·         üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
·         fordításához szükséges idő,
·         az ügygondnok kirendelésére irányuló eljárás időtartama,
·         a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
·         a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam.
 
A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tíz munkanap. Indokolt esetben a szakhatóság vezetője a szakhatósági eljárásra irányadó határidőt egy alkalommal tíz munkanappal meghosszabbíthatja.
 
Az ügyintézési határidő túllépésének szankciója: Amennyiben a hatóság az ügyintézési határidőt az eljárás résztvevőinek fel nem róható okból túllépi, akkor köteles az ügyfél által megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az ügyintézési határidő kétszeresét, akkor az ügyfél által megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeg kétszeresét az ügyfél részére visszafizetni. Ez a hatóság saját költségvetésének terhére történik.
 
Értesítés:
 
Ha az eljárás hivatalból indult, akkor az ügyfelet az első eljárási cselekménytől számított 5 munkanapon belül, ha kérelemre indult, akkor a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül kell értesíteni az eljárás megindulásáról.
 
Az értesítésnek tartalmaznia kell:
·         az ügy tárgyát, iktatási számát, az eljárás megindításának napját és az ügyintézési határidőt (kezdetét, végét), az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét,
·         az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást,
·         hivatalból indult eljárásban az erre történő utalást, kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél nevét.
 
Az értesítés megküldésének elmaradása komoly eljárási hiba, mivel emiatt az ügyfél nem gyakorolhatja eljárási jogait, kizárólag a határozatból értesül az ügyről.
 
Az értesítés mellőzhető, ha
·         az veszélyeztetné az eljárás eredményességét,
·         az eljárás megindítása után a hatóság öt munkanapon belül érdemben dönt, vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy az eljárást megszünteti,
·         az ellenőrzésre feljogosított hatóság folyamatosan lát el az érintettnél ellenőrzési feladatot,
·         azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja.
 
Ezekben az esetekben azonban a bizonyítási eljárás lezárultakor a hatóság köteles erről értesíteni az ügyfelet, aki jogosult az iratokba betekinteni.
 
Szakhatóság:
 
Ha az ügyfél nem vagy csak részben fizeti meg a szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket vagy díjat, a főhatóság – tehát nem a szakhatóság, hanem az érdemi eljárást folytató szerv - hiánypótlásra szólítja fel. A főhatóság csak abban az esetben keresi meg a szakhatóságot, ha az ügyfél a hiánypótlást már teljesítette. Az új szabályok szerint tehát nem kell a szakhatóságnak hiánypótlással foglalkoznia, ezt elvégzi a főhatóság.
 
Fontos hangsúlyozni, hogy a szakhatósági állásfoglalás alakiságára az új szabályok szerint a határozat tartalmára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, szemben a korábbi előírásokkal.
 
Az új szabályok immár lehetővé teszik, hogy feltételt, stb. szabjunk a hozzájárulásban.
 
A szakhatóság szükség esetén érdemi kérdésben hiánypótlásra hívhatja fel az ügyfelet, amiről a főhatóságot haladéktalanul értesíti.
 
Helyszíni szemle:
 
A szemletárgy birtokosát a szemléről előzetesen értesíteni kell.
 
Amennyiben ez az előzetes értesítés a szemle eredményességét veszélyeztetné, a szemletárgy birtokosát a szemléről a kezdésekor szóban kell tájékoztatni.
 
Ha ez a szóbeli tájékoztatás veszélyeztetné a szemle eredményességét, a hatóság a szemle befejezésekor átadja, vagy haladéktalanul megküldi a szemletárgy birtokosának a jegyzőkönyv egy példányát.
 
Mellőzhető a tájékoztatás, ha a szemle a szemletárgy birtokosának közreműködése nélkül, külső vizsgálattal elvégezhető.
 
A szemletárgy birtokosának távolléte nem akadálya a szemle megtartásának.
 
Utólag a határozat indoklásában fel kell tüntetni a megállapított tényállást, és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat.
 
A szemlét végző személy a szemle során a megfigyelni kívánt területre, építménybe és egyéb létesítménybe beléphet, ott a szemle tárgyával összefüggő bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, a szemletárgy birtokosától és a szemle helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást kérhet, a helyszínről, a szemletárgyról, folyamatokról fényképet vagy kép- és hangfelvételt készíthet, mintavételt eszközölhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le.
 
Rendőr felkérése: A szemle eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében a hatóság a rendőrség közreműködését kérheti. A hatóság alkalmazottja jogosult belépni a területre, ha ezt nem teszik lehetővé, rendőr közreműködését kérheti.
 
Ügyészi közreműködés: Ha a helyszíni szemlére életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetben, azonnali intézkedés érdekében van szükség, a helyszíni szemlét a hatóság a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja.
 
Ilyen esetben az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges, továbbá ahhoz a rendőrség és hatósági tanú közreműködését kell kérni. Ha az ügyész előzetes jóváhagyásának beszerzése késedelemmel járna, a szemle az ügyész jóváhagyása nélkül is megtartható, és a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet az ügyésznek három munkanapon belül meg kell küldeni.
 
Kézbesítés:
 
A törvény új formákat is felsorol a kézbesítési lehetőségként (Pl. SMS), de indokoltnak tűnik még a korábbi rendszer használata: posta, vagy hivatalos kézbesítő, vagy személyes átvétel.
 
Problémák a kézbesítés során:
 
Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett a küldeményt nem veszi át, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni.
 
Ha az irat a hatósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Itt tehát rossz az az értelmezés, hogy a hatóságnak kell 2 alkalommal kiküldeni az iratot, hanem a posta kísérli meg 2 alkalommal a kézbesítést és ennek tényét a tértivevényen feltünteti. A kézbesítés hatálya a 2. kézbesítési kísérletet követő 5. munkanapon áll be. A hatóság a kézbesítési vélelem beálltáról köteles értesíteni az ügyfelet, ezt érdemes egyszerű küldeményként kiküldeni, mivel várhatóan ezt sem veszik át.
 
A döntés kijavítása:
 
Ha a döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a hatóság a hibát kérelemre vagy hivatalból kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére, az eljárási költség mértékére vagy a költségviselési kötelezettségre.
 
A kijavítást a hatóság
·         a döntés eredeti példányára és kiadmányaira történő feljegyzéssel,
·         a hibás döntés bevonása mellett a döntés kicserélésével vagy
·         kijavító döntés meghozatalával teljesíti.
 
A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye.
 
A döntés kiegészítése:
 
Ha döntésből jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés, a hatóság a döntést kiegészíti.
 
Nincs helye a döntés kiegészítésének, ha
·         a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy év már eltelt, vagy
·         az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.
 
A kiegészítést a hatóság
·         önálló kiegészítő döntéssel és e ténynek a döntés eredeti példányára és kiadmányaira történő feljegyzésével vagy
·         a hiányos döntés bevonása mellett az eredeti döntést és a kiegészítő döntést egységes döntésbe foglalva a döntés kicserélésével teljesíti.
 
A kiegészítés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint az eredeti döntés ellen volt.
 
Hatósági ellenőrzés:
 
A hatóság a helyszíni ellenőrzésről, a megállapításokról, a lefoglalásról és az ügyfél által tett nyilatkozatról jegyzőkönyvet készít.
 
A jegyzőkönyv egy példányát a hatóság az ügyfélnek a helyszínen átadja, vagy azt az ellenőrzés befejezésétől számított öt munkanapon belül megküldi.
 
Ha a hatóság a helyszíni ellenőrzés során jogsértést nem tapasztal, jegyzőkönyv helyett hivatalos feljegyzést is készíthet, amelyet a hatóság az ügyfélnek a helyszínen átad, vagy az ellenőrzés befejezésétől számított öt munkanapon belül megküld.
 
Előzetes végrehajthatóság:
 
A hatóságnak a döntésében külön ki kell mondania, és meg kell indokolnia a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságot a Ket. vonatkozó szakasza alapján, valamint a döntésben rendelkeznie kell a végrehajtásról és a foganatosítás módjáról.
 
Fellebbezés:
 
A fellebbezést a döntés közlésétől számított tíz munkanapon belül lehet előterjeszteni.
 
A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított öt munkanapon belül fel kell terjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult másodfokú hatósághoz.
 
A fellebbezés elutasításának az esetei:
·         a fellebbezés kizárt,
·         a fellebbezés elkésett, a fellebbezés nem a jogosulttól származik,
·         az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezés.
 
Ekkor az első fokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a fellebbezéseket.
 
A döntés módosítása vagy visszavonása fellebbezés alapján:
 
Ha a hatóság a fellebbezés alapján megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja.
 
A nem jogszabálysértő döntést a hatóság akkor is visszavonhatja, illetve módosíthatja, ha a fellebbezési kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.
 
Végrehajtás:
 
Ha az eljárás hivatalból indult, akkor az elsőfokú hatóság vizsgálja a végrehajtható döntésben elrendelt kötelezettségek teljesítését. Ha a teljesítés nem állapítható meg, szükség esetén a hatóság a teljesítési határidő leteltét követő öt munkanapon belül hatósági ellenőrzést tart. Az új szabályok az első fokú szerv kötelességévé írják elő a végrehajtás elrendelését, melyet végzéssel kell elrendelni.
 

A végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtásra önálló bírósági végrehajtóval szerződést köthet, amely a végrehajtási cselekményeket elvégzi díj ellenében. Ilyen esetben is azonban csak a végrehajtást elrendelő hatóság jogosult végzést hozni.

 

-------------------------------------------------------------------------------------------------

Minden jog fenntartva: Dr. Guba Zoltán

A szerző hozzájárul a szövegből részletek közléséhez, a forrás helyes megjelölése mellett.

-------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Dr. Guba Zoltán

A szerző hozzájárul a szövegből részletek közléséhez, a forrás helyes megjelölése mellett.

-------------------------------------------------------------------------------------------------