Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Követelés megszüntetés alatt álló céggel szemben

Sajnálatos módon a fizetési fegyelem érdemben továbbra sem javul a magyar üzleti életben, így a cégek kiemelt érdeke, hogy figyelemmel kísérjék szerződéses partnereik működését. Lépéskényszerbe akkor kerülnek, amikor a partnernek tartozása áll fenn velük szemben és a cég valamely jogutód nélküli megszűnést eredményező eljárás vagy csődeljárás alá kerül.  Nem biztos azonban, hogy az ilyen cégekkel szembeni követelések már sosem kerülnek kiegyenlítésre, továbbá számviteli szabályok is kötelezik a cégeket az ilyen esetekben való helyes eljárásra. Összefoglalónkban a hitelezők figyelmét hívjuk fel a gyors cselekvés szükségességére.

***

A cégek megszüntetési eljárásának megindításáról, a végelszámolás kezdő időpontjáról, csődeljárás kezdő időpontjáról, a felszámolás kezdő időpontjáról és ezen eljárások befejezésének időpontjáról a minden nap elektronikus formában, hivatalos lapként megjelenő, kereshető tartalmú Cégközlöny biztosít információt. Az eljárások kezdő időpontjának nagy jelentősége van a követelések érvényesíthetősége tekintetében, amelyek vonatkozásában a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) és a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény (Cstv.) tartalmaz szabályokat.

Végelszámolás esetén a Ctv. 106. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a cég hitelezői a követeléseiket a végelszámolás megindításának közzétételét követő 40 napon belül jelenthetik be a végelszámolónak.

A kényszertörlési eljárás vonatkozásában a Ctv. 117. § (2) bekezdés a) pontja szerint akinek a kényszertörlési eljárás alatt álló céggel szemben követelése van, az a közzétételt követő 60 napon belül jelentse be a cégbíróságnak.

Csődeljárás esetén a Cstv. 10. § (1) bekezdés f) pontja szerint szintén a Cégközlönyben megjelenő végzésben kell közzétenni a hitelezőknek szóló felhívást arra vonatkozóan, hogy fennálló követeléseiket a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül – a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseiket pedig 8 munkanapon belül – jelentsék be az adósnak és a vagyonfelügyelőnek, a követelés nyilvántartásba vételéért fizetendő díjat pedig ezzel egyidejűleg fizessék be. A végzésben utalást találunk a követelésbejelentési határidő elmulasztásának jogkövetkezményeire is.  

A felszámolási eljárásban a Cstv. szintén a Cégközlönyben megjelenő végzésben rendeli közzétenni a hitelezők felhívását arra, hogy követeléseiket a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be.

Eljárásonként változik azonban, hogy a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár-e. Praktikusan azt jelenti, hogy a követelést az eljárásban a hitelezők kielégítése során figyelembe veszik-e.

Végelszámolási eljárásban a Ctv. 106. § (1) bekezdés értelmében a bejelentés elmulasztása vagy késedelmes teljesítése nem jár jogvesztéssel, de a zárómérleg és a vagyonfelosztási határozat elfogadását követően hitelezői igényt már csak a megszűnt cég tartozásaiért történő helytállásra vonatkozó szabályok szerint lehet érvényesíteni. Fontos kiemelni, hogy végelszámolás során a cégnek ki kell tudnia elégíteni a hitelezők követeléseit, ellenkező esetben a végelszámolási eljárás felszámolási eljárásba fordul át.

Kényszertörlés esetén, mivel a törvény erről nem rendelkezik, a határidő nem jogvesztő, ezért annak elmulasztása nem járhat azzal, hogy a határidő után bejelentett követelést a kényszertörlési eljárás során figyelmen kívül hagyják, a bíróságnak a végzésében a határidőn túl bejelentett követelések jogosultjait és a követelések mértékét is fel kell tüntetnie.

Felszámolási eljárásban a Cstv. 37. § (1) bekezdés szerint a 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett követeléseket a felszámoló nyilvántartásba veszi ugyan, de a kielégítési sorrend szempontjából hátrányosabb „f) egyéb követelések” rangsor kategóriába sorolva. A határidőn túl előterjesztett hitelezői igény kielégítésére pedig csak akkor kerülhet sor, ha a határidőben bejelentett igények és a határidőn túl bejelentett, azt a rangsorban megelőző hitelezői igények kielégítése után még marad vagyoni fedezet (EBH 2002/673.). A zálogjogosult eltérő helyzetben van, tekintettel arra, hogy amennyiben a zálogjogosult a követelését 40 napon belül nem jelenti be, ez nem akadálya a zálogtárgy értékesítésének, de a vételárat elkülönítetten kell kezelni, és a zálogjogosultat – az egyezségkötést kivéve – akkor elégíti ki, ha a Cstv. 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. A Cstv. 37 § (3) bekezdés deklarálja, hogy a 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Csődeljárás esetén, amelynek elsődleges célja a cég reorganizációja, az adós a hitelezőit a csődeljárást elrendelő végzés közzétételétől számított 5 munkanapon belül közvetlenül is értesíti és a követeléseiket megalapozó okiratok csatolására valamint a nyilvántartásba vételi díj megfizetésére hívja fel őket, amelyek vonatkozásában a határidő elmulasztása esetén a követelés nyilvántartásba vételére nem kerül sor a Cstv. 12. § (1) bekezdés értelmében.