Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Új Ptk

Március 15-én életbe lépett az új polgári törvénykönyv (Ptk.). A magánjogi jogviszonyok lehető legteljesebb körét felölelő kódex nyolc könyvből áll: bevezető rendelkezések, az ember mint jogalany, a jogi személy - azaz civil szervezetek és gazdasági társaságok -, a családjog, a dologi jog, a kötelmi jog - azaz a szerződésekre vonatkozó szabályozás -, az öröklési jog és a záró rendelkezések.

Az új Ptk. a régi törvénykönyv mintegy felét lényegében változtatás nélkül tartalmazza, a másik felét részben vagy egészben megújította. Az új kódex csaknem kétszerese a hatályosnak, 1596 paragrafus, tartalmazza a korábban külön törvényben szabályozott családjogot és társasági jogot is. A régi Ptk. még akár egy emberöltőn át is tovább élhet bizonyos területeken, hiszen az új magánjogi kódex az életbelépése után létrejött jogviszonyokra vonatkozik.

Megalkotói szerint a kódex életszerű szabályokkal erősíti a jogbiztonságot, megőrzi a bírói gyakorlatban jól bevált megoldásokat, és nem változtat évszázados alapelveken sem, például azon, hogy a jogok gyakorlásának alapja a jóhiszeműség és a tisztesség. Az új Ptk. az egyén autonómiáján alapul, megengedő szabályozás jellemzi, e szerint amit a törvény nem tilt, azt szabad, a rendelkezések többségétől pedig a felek közös megegyezéssel eltérhetnek. A kötelező szabályok többnyire a gyengébb fél védelmét szolgálják, például a fogyasztóvédelemben.

A családjogban bővül a házassági vagyonjog szabályozása, változik a szülői felügyelet, a személyiségi jogoknál újdonság a nem vagyoni kártérítés helyébe lépő sérelemdíj, a dologi jogban az ingó zálogjog internetes nyilvántartása, az öröklési jogban átalakul az özvegyi jog, és nő a végrendelkezést hagyó szabadsága. A gazdasági társaságok szabályozásának változása nagyrészt az egyszerűsítést, a társaságok működésének megkönnyítését szolgálja. Újdonság, hogy a kft.-k törzstőkéje 500 ezerről 3 millió forintra emelkedett.

A közkereseti társaság tagjai a közös vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlanul és egyetemlegesen felelnek, tehát a hitelező a társaság bármely tagjától követelheti a teljes tartozást, a kilépő tag pedig még 5 évig felel a kilépéskor fennálló tartozásokért. Részvénytársaságot csak zártkörűen (zrt.) lehet alapítani, amely a tőzsdei bevezetéssel válik nyilvánossá (nyrt.), ez a tőzsde nemcsak a budapesti lehet, hanem bármelyik szabályozott piac.

A zrt. alaptőkéje legalább 5 millió, míg az nyrt.-é legalább 20 millió forint. Új, immár a Ptk.-ban rögzített gazdasági szerződés forma a franchise, a faktoring, a pénzügyi lízing...